A vashiány kialakulását lenne célszerű megakadályozni az étrend megfelelő kiegészítésével, mert egy már kialakult vashiány kezelése nem egyszerű feladat.
Bár számos tényező befolyásolja a szervezetbe jutó vas felszívódását, nem kérdés, hogy ezek közül a táplálékunk vastartalma a leglényegesebb. Az elfogyasztott ételek vastartalmának biológiai hasznosulása látszólag fontosabb, mint az elfogyasztott vas mennyisége. Az emésztőrendszerbe jutó gabona vastartalmának például mindössze 3-5 százaléka képes felszívódni és ez általánosan elmondható az összes – köztudottan magas vastartalmú – növényi (nem-hem) vasforrásról. Az állati eredetű fehérjék vastartamának (hem-vas) a legjobb a hasznosulása, de ez is mindössze 15-30 százalék körül mozog az étel elkészítési módjától függően.
A hagyományosnak tekintett magyar étrend 6mg vasat tartalmaz 1000 kalóriánként, ami figyelembe véve a fenti hasznosulási értékeket csak elvben elegendő a szervezet vasigényének kielégítéséhez. Ez a legfőbb oka annak, hogy 13 éves kor körül megjelenik – elsősorban lányok körében – a vashiányos vérszegénység, ami a 20 éves korosztályban már csaknem 80 százalékos elterjedtségű.
Számos, a vasfelszívódást hátrányosan befolyásoló táplálkozási szokás széleskörű elterjedése is hozzájárul az összkép romlásához. A két évtizede folyamatosan növekvő ásványvíz fogyasztás (karbonátok) és a tea vagy kávé 15 éves kortól való rendszeres fogyasztása (tannátok) szintén hátrányosan befolyásolják a vas felszívódását.
Liposzómás vaskészítmények
A hetvenes évek óta ismert liposzómás gyógyszerbeviteli technológiát a vas bevitelére is sikeresen használhatjuk. Az anaémia kezelése során gyakori panaszként találkozunk az alkalmazott készítmények emésztőszervi mellékhatásaival és a tartósan szedett vas-kiegészítők fémes mellékízével is. Mindezek kiküszöbölésére alkalmas a liposzómás vaskészítmény, aminek felszívódási képessége is sokkal jobb bármelyik vas-szulfát vagy vas-pirofoszfát tartalmú kiegészítőnél.
Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.